Szájszag

 Kellemetlen lehelet – rossz lehelet – szájszag – halitózis (Phoetor ex ore)

Azonos jelentésű kifejezések, amelyek a kilélegzett levegő kellemetlen szagát hivatottak jelölni. A tudományosan halitózisnak nevezett jelenség sok ember életét megkeseríti – akár úgy, hogy kellemetlen szagú a lehelete, akár úgy, hogy “menekül” beszélgetőtársa közeléből, mert nem tudja elviselni annak a szájszagát.

A krónikus halitózis esetén beszélhetünk extraorális és intraorális eredetű szájszagról. Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel. Bizonyos betegségek jellegzetes szájszagot okoznak, amely segíti a diagnózis felállítását. Így pl. a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, vesebetegre ammóniaszag a jellemző, májelégtelenségben friss hús ill. állati bensőségek szagára emlékeztet a lehelet, egyesek szerint kifejezetten egérszagú lehet. Sajátos szaga van a szájnak bizonyos mérgek (arzén, bizmut, higany stb.) felszívódása után is.

Az éhezés, pl.: fogyókúrázás esetén is okozhat kellemetlen leheletet. A zsír elégetése során egy keton nevű anyag szabadul fel, amely a vizelettel és a lélegzettel távozik, és jól érezhető szaga van. Ide tartoznak a fül, orr- és melléküreginek betegségei (gyulladás, tályog, idegentest), orrsövényferdülés okozta dugulás. Garatban fekélyes daganat, mandulagyulladás, idegentest szintén okozhat ilyen panaszt. A diftéria okozta édeskés szag diagnosztikus jelentőségű lehet. A nyelőcső daganata, gombás megbetegedése (amelyet egy nem befejezett antibiotikus kezelés válthat ki), a gyomorszáj zárfunkciójának tökéletlensége is problémát okozhat. Gyermekeknél a parazitózisok is okozhatnak kellemetlen leheletet.

Differenciál diagnosztikai szempontból minden krónikus halitózisban szenvedő beteg esetében szükségszerű egy belgyógyászati és egy a légutakra terjedő alapos kivizsgálás.

Az extraorális okok vázlatos áttekintése után foglalkozzunk részletesen a száj és garatüregi okok elemzésével. Számos tévhittel ellentétben, amelyek szerint a rossz lehelet belső eredetű, számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy az esetek 90%-ban az okok a szájüregben keresendőek.

Majdnem minden esetben, amikor szájeredetű halitózisról vagy rossz szájízről panaszkodik valaki, az a kénvegyületeket termelő anaerob baktériumok tevékenységével hozható összefüggésben. Ezek a baktériumok normális körülmények között a nyelvháton, a garatban és a mandulák tájékán élnek, amennyiben életkörülményeikben bizonyos változások álnak be elszaporodnak és nagymennyiségű illékony kénvegyületet (VSC = Volatile Sulfur Compounds) termelnek. Ilyen vegyületek a hidrogén szulfid (záptojás szagú), a metil merkaptán (lábszaghoz hasonló) és olyan egyéb kellemetlen szagú vegyületek mind a cadaverin és a putrescein. A legfontosabb baktériumok elsősorban a fusobactériumok és az actinomycesek. Ezek a mikroorganizmusok természetes körülmények között is jelen vannak a szájban és a garatban, fontos szerepet játszanak a fehérjék emésztésében, feldarabolásában. Ezek a fehérjék származhatnak a táplálékból, de az elhalt hámsejtekből, vérből, gennyből stb. is. A fehérjék aminosavakra bomlanak. A kénben leggazdagabb aminosavak a cystein és a metionin. Nem pontosan ismert, hogy mitől változnak egyeseknél a körülmények oly módon, hogy fokozódik a baktériumok által termelt kénvegyületek mennyisége.

Néhány olyan tényező, amely biztosan fokozza a kellemetlen lehelet kialakulásának lehetőségét a következő:

-szájszárazság

-fehérjében gazdag étrend

-hátsó garatfali csorgás (orr-és orrmelléküregek betegségei)

-alkohol fogyasztás

-dohányzás

-hormonális változások

-bizonyos gyógyszerek

-cukorbetegség

Alkohol vagy nátrium lauryl sulfát tartalmú szájápolási szerek.

A szájszárazság az egyik legjelentősebb tényező, amely kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rossz lehelet kialakulását. A szájszárazság fiziológiásan is előfordul az éjszaka során, amikor is a nyáltermelés lelassul. A reggeli rossz lehelet enyhe formája ezért természetesnek is tekinthető. Gyakori a különböző gyógyszerek által okozott szájszárazság. Itt elsősorban a vérnyomáscsökkentőket, az antidepresszánsokat, az allergia kezelésében használt antihisztamin készítményeket kell megemlíteni. Szájszárazság esetén a nyál mennyiségének csökkenésével a nyálban oldott hasznos anyagok mennyisége is kevesebb. A nyál nagy mennyiségű oxigént tartalmaz, ami a kellemessé és frissé teszi a leheletünket, kedvezőtlenül befolyásolva az anaerob baktériumok életkörülményeit.

Friss lehelet!

 Gyakran ismételt kérdések:

Ha a baktériumok okozzák a kellemetlen leheletet, lehetséges-e csókolózás útján elkapni a betegséget?

NEM. A kénvegyületeket termelő baktériumok mindenki szájában normális körülmények között is jelen vannak. Ahhoz, hogy ezek a mikroorganizmusok kórósan elszaporodjanak, az illető szájában az életfeltételeknek jelentősen meg kell változniuk. A csókolózás semmilyen veszélyt nem jelent ebből a szempontból.

Örökölhető-e a rossz lehelet?

NEM – amint már többször említettük a baktériumok mindenki szájában jelen vannak, de ahhoz, hogy kórósan elszaporodjanak több feltételnek meg kell változni. Ami viszont örökölhető, az a nyelv formája, a nyelven található barázdák száma és mélysége, a papillák hossza. Ezek a tulajdonságok befolyásolhatják a rossz lehelet kialakulásának lehetőségét.

 Mi okozza a fehér lepedéket a nyelven?

A nyelvlepedéket az elhalt és levált keratinizálódott hámsejtek, és az elszaporodott baktériumok összessége alkotja.

 Egyszerű tippek a kellemetlen lehelet megelőzésére és megszüntetésére:

Naponta legalább kétszer mosson fogat! A fogmosás alkalmával, tudatosan törekedjen a lepedék eltávolítására, ne csak rutinszerűen, hanem a nehezen elérhető helyekre is figyelve.

  1. Naponta legalább egyszer használjon fogselymet! A fogselyem az egyedüli olyan szájápolási eszköz, mellyel a fogközöket is tisztítani tudjuk.
  2. Rendszeresen tisztítsa a nyelvét! A nyelv papillái között ideálisak a körülmények a kellemetlen leheletért felelős anaerob baktériumok elszaporodásához. A nyelvlepedék eltávolításához léteznek külön erre a célra kialakított nyelvkaparók, de a lepedék fogkefével, vagy egy lefordított kanállal is eltávolítható. Rendszeres szájápolással drasztikusan csökkenthető a fogakon, az ínyen, a nyelv felületén elszaporodott baktériumok száma. Így egyszerre küzdhet a fogszuvasodás, az ínybetegségek és természetesen, nem utolsó sorban a kellemetlen lehelet ellen.
  3. Soha ne használjon nátrium lauryl szulfát tartalmú fogkrémet! Ez egy olyan anyag, aminek különösebb haszna nincs, csupán azért kerül a fogkrémekbe, hogy az jobban habozzon. Tanulmányok jelentek meg arról, hogy összefüggés mutatható ki a nátrium lauryl szulfát és a nyálkahártyán megjelenő afták között.
  4. Kerülje a rendszeres alkoholfogyasztást, sőt azokat a szájvizeket is, amelyek alkoholt tartalmaznak! Az alkohol szárítja a nyálkahártyát, a száraz nyálkahártya megfelelő talajt jelent az anaerob baktériumok elszaporodásához, ezáltal elősegíti a kellemetlen lehelet kialakulását.
  5. Szokjon le a dohányzásról! Ezt már minden dohányos sokszor hallotta, de most már tényleg itt az ideje! Az alkoholhoz hasonlóan szárítja a nyálkahártyát, ezáltal akadályozva, a nyál jótékony hatásának érvényesülését. Közvetlen környezetére az alkohol vagy a dohányszag mellett, az elszaporodott baktériumok által termelt kénvegyületek is kellemetlen benyomást tesznek.
  6. Csökkentse a kávéadagok számát! A kávé olyan savakat tartalmaz, amelyek elősegítik az anaerob baktériumok szaporodását.
  7. Igyon megfelelő mennyiségű vizet! Tudományos számítások szerint, tízkilónként három deci vizet kellene inni naponta. Meggyőződésem szerint, az átlagosan emlegetett két liter sem nagyon jön össze a legtöbb embernek. Ez a mennyiség egy 67 kg testtömegű embernek a szükséglete. Ha kiszámoljuk, akkor láthatjuk, hogy annak, aki eléri a 100 kg-ot, már 3 liter vizet kellene elfogyasztania. Ezen felül, még figyelembe kell vennünk azt is, hogy a meleg, a fizikai aktivitás még tovább növelik a folyadékszükségletet.

8. Járjon rendszeresen fogorvoshoz! Rendelő: 1052 Budapest, Fehérhajó u.12/14.      http://www.lezerdent.hu/kapcsolat-elerhetosegunk/

A rendszeres fogászati szűrővizsgálatokkal, a fogazat rendben tartásával, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szájüregben ne teremtődjenek meg azok feltételek, melyek a kellemetlen lehelet kialakulásában szerepet játszanak.

Az egészséges száj tiszta leheletet ad!